120 éve működik a Központi Vásárcsarnok

A KERTI (Kereskedelmi Tervező Vállalat) 1987-ben készítette el a budapesti Központi Vásárcsarnok rekonstrukció engedélyezési és ajánlati tervét (tervező: Szabó Z. Máté), a tervanyagban található történeti visszatekintésből szemezgettünk.

1897. február 15-én nyitotta meg kapuit a Központi Vásárcsarnok, amely Pecz Samu egyetemi tanár tervei alapján készült. A Duna közelsége fontos szerepet játszott a helyválasztásban, hiszen akkoriban a nagybani kereskedés egyik központja az alsó rakpart volt. Az építkezés 1894-ben vette kezdetét, a 10 344 m² alapterületű csarnoképület a funkcionális és historizáló építészet keresztezéséből született, a tartósság és a célszerűség elveit szem előtt tartva.

„A Központi Vásárcsarnok funkcióját tekintve két részre oszlott, a Sóház u. felőli földszintes traktus a nagybani árusítást, a Pipa u. felőli rész a piaci árusítás célját szolgálta. A hátsó szabálytalan kontúrú épületszárny volt a baromficsarnok, ahol élő állatokat értékesítettek.” – olvashatjuk a Kereskedelmi Tervező Vállalat 1987-es rekonstrukció ajánlati tervében, amit a Lechner Tudásközpont tervtára őriz. „A karzatokat a vidékről érkező élelmiszereken kívül háztartási cikkek, szalag és rövidáruk értékesítésére rendezték be. A Vámház felé eső részben volt a virágvásár.” A 80 rekeszből álló, hűtött áruraktár a pincében kapott helyet.

Jelentős szerkezeti változtatás 1936-ban történt először, bár már 1902-ben is felmerült a csarnok bővítésének igénye. A második világháború a Központi Vásárcsarnokon is mély nyomokat hagyott, „az épület pince szerkezetei is károsodtak, a Baromfiudvar elpusztult, a Csarnok tér felőli homlokzatok megsérültek.” A Baromfiudvart a KÖZTI tervei alapján 1960-ban állították helyre, a belső átalakításokra pedig 1968 és 1974 között került sor. A Központi Vásárcsarnokot 1976-ban nyilvánították műemlékké.

Az UVATERV 1981-ben végezte el a Vásárcsarnok acélszerkezetének állapotvizsgálatát, ami csupán a csarnok egy részére terjedt ki, 1983-ban a Kereskedelmi Tervező Vállalat megbízására közreműködött a vásárcsarnok rekonstrukciója tanulmány tervének elkészítésében. 1987-ben a KERTI Ajánlati tervében (tervező: Szabó Z. Máté) megfogalmazta, hogy „a rekonstrukció szükséges, és ennek megkezdése tovább nem halasztható”. Végül a Vásárcsarnok helyreállításának feladata a Budapesti Városépítési Tervező Iroda Rt.-hez került, és Tokár György, Hidasi Györgyi és Nagy Gergely építészek tervei alapján valósult meg. Az egyik legnagyobb kihívás az idomtéglák és a Zsolnay-féle kerámiaelemek pótlása volt. A Központi Vásárcsarnok felújítása 1991-ben kezdődött és három évvel később fejeződött be.

Forrás:
A Lechner Tudásközpont tervtárából:
Bp. IX. Tolbuhin krt. 1-3. Központi Vásárcsarnok rekonstrukció ajánlati terv, KERTI - Kereskedelmi Tervező Vállalat, tervező: Szabó Z. Máté, 1987
Bp. IX. Tolbuhin krt. 1-3. Központi Vásárcsarnok rekonstrukció építési engedélyezési dokumentáció, KERTI, tervező: Szabó Z. Máté, 1987
Bp. IX. Tolbuhin krt.-i vásárcsarnok rekonstrukciója. Az acélszerkezet rekonstrukciójának engedélyezési terve, UVATERV, tervező: Lajta Károly, 1987
Bp. IX. Tolbuhin krt.-i vásárcsarnok rekonstrukciója. Az acélszerkezet rekonstrukciójának ajánlati terve, UVATERV, tervező: Lajta Károly, 1987

Fotók forrása:
Fortepan
Kis Ádám / Lechner Tudásközpont